Tíz év után a No Man’s Sky végre rendesen hozzányúlt az űrhöz – megérkezett a Cosmos

Tíz éve repkedünk a No Man’s Sky csillagai között, és most derült ki, hogy az űr tulajdonképpen még nem volt kész.

Ez elsőre kissé udvariatlannak hangzik egy olyan játékkal szemben, amelyben nagyjából az egész világegyetem a játszótér, de a Hello Games maga mondja ki: a megjelenés óta az űr lényegi részéhez nem igazán nyúltak hozzá. A szeptember 9-én megjelent Cosmos 7.0 ezen változtat. Nem különösebben diszkréten.

A frissítés egyik legnagyobb újdonsága egy új csillagrendszer-térkép, amely nemcsak a bolygókat és az űrállomást mutatja, hanem új mélyűri érdekességeket is. Roncsmezők, aszteroidaövek, űrbéli előőrsök és hatalmas hajóroncsok jelenhetnek meg, amelyekhez ezúttal már nem pusztán azért repülünk oda, mert szépen világítanak a semmiben. Küldetések, nyersanyagok és új felfedeznivalók kapcsolódnak hozzájuk.

És vannak az úgynevezett space hulkok.

Ezek hatalmas, sodródó roncsok, amelyekből szó szerint darabokat lehet kitépni. A Gravitino Coil segítségével mozgathatjuk a roncsdarabokat, a Corvette hajókra szerelhető Tractor Beam pedig begyűjti a zsákmányt. Ha valaki túl nagy szakmai lelkesedéssel lát neki a bontásnak, a roncs szerkezete megadhatja magát, és az egész elkezdhet felrobbanni.

Vagyis a No Man’s Sky tízéves korára eljutott oda, hogy űrhajóbontó vállalkozást is vezethetünk egy instabil roncs közepén. Kifejezetten tisztességes foglalkozásnak hangzik. A munkavédelmi részleteket majd más intézi.

A Cosmos azonban ennél jóval nagyobb változást is hoz: saját űrállomásunk lehet.

A játékosok átvehetik egy Space Station irányítását, átalakíthatják a központi tereit, új helyiségeket építhetnek hozzá és kívül-belül dekorálhatják. A Hello Games szerint ez az egyik legtöbbet kért funkció volt a játék megjelenése óta.

Most már tehát nemcsak meglátogatjuk az állomásokat. Beköltözünk, berendezzük őket, és természetesen eldöntjük, milyen legyen a homlokzat. Az univerzum megmentése várhat. A világításnak rendben kell lennie.

Ehhez kapcsolódnak az új Alliance-ok is. A játékosok szövetségeket alapíthatnak, közösen építhetnek ki állomáshálózatokat, és külön ranglistákon versenyezhetnek azért, hogy melyik közösség a legnagyobb, legaktívabb vagy legkiterjedtebb.

Ha pedig egy egész űrállomás túl kötöttnek érződik, ott vannak az új orbital base-ek: szabadon lebegő bázisokat lehet építeni az űrben. Akár aszteroidára is leszállhatunk és építkezhetünk rajta, vagy egyszerűen felhúzhatunk valamit a semmi közepén.

A Hello Games példái között még űrbéli étterem és kamionos pihenő is szerepel. Megnyugtató, hogy tíz év procedurális univerzumépítés után végül eljutottunk a galaxis egyik valóban sürgető kérdéséhez: hol lehet normálisan megállni enni?

A mélyűr sem csak szebb hátteret kapott. Új kereskedő-előőrsök jelennek meg, egy részüket pedig biológiai fertőzés lepheti el. Ezeket ki lehet tisztítani és kifosztani, miközben új nyersanyagokat és küldetéseket találunk. Az aszteroidaöveket is átdolgozták, javult a generálásuk, a látótávolságuk és a teljesítményük.

A Cosmos még egy régi sci-fi kívánságot kipipál: el lehet repülni a csillagokhoz.

A rendszerek napjai most már ténylegesen elérhető objektumok. Hosszú repüléssel megközelíthetők, bár a Hello Games meglehetősen világosan jelzi, hogy ezek továbbra is gigantikus, forró plazmagömbök. A látogatás tehát technikailag lehetséges. A kellemes érkezést senki nem ígérte.

Technikai oldalon is akad mit kibontani. A 7.0 több grafikai és teljesítményjavítást hoz, bekerült az Intel XeSS 3, valamint az NVIDIA DLSS 4.5, utóbbi 5x és 6x Frame Generation támogatással. Javították az űrből látható felhőket, a vizet, a ködöt, a részecskék megvilágítását, és több optimalizációt is kapott a motor.

A tízéves évfordulóhoz külön expedíció is tartozik. Az Our Journey Continues végigvezeti a játékosokat a No Man’s Sky történetének nagy frissítésein, minden mérföldkő egy-egy korábbi korszakot idéz meg. Sean Murray fejlesztői kommentárjai is feloldhatók, a jutalmak között pedig régi trailerekből visszahozott hajók és nosztalgikus tárgyak szerepelnek.

A legérdekesebb része mégsem az, hogy hány új funkció fért rá a listára.

Hanem az, hogy a Cosmos egy tízéves játék egyik legalapvetőbb helyszínét veszi elő, és azt mondja: jó, akkor most legyen az űrben is rendesen mit csinálni.

Saját állomás, szövetségek, roncsbontás, mélyűri bázisok, fertőzött előőrsök és elérhető csillagok. A No Man’s Sky univerzuma eddig is hatalmas volt.

Most valamivel lakhatóbb. És lényegesen jobban berendezhető.

Képforrás: Hello Games / No Man’s Sky