A Microsoft - Activision Blizzard felvásárlása és az FTC harca

A Microsoft 68,7 milliárd dolláros ajánlata az Activision Blizzard megvásárlására 2022 januárjában nemcsak a videojáték-ipar legnagyobb felvásárlási kísérletét indította el, hanem egy több évig tartó szabályozói csatát is, amely csak most ért véget az FTC (Federal Trade Commission) fellebbezésének elutasításával. Ez az elemzés áttekinti a tranzakció történetét, a szabályozói kihívásokat és azok kimenetelét, valamint a felvásárlás szélesebb körű iparági hatásait.

A felvásárlás áttekintése és jelentősége

2022. január 18-án a Microsoft bejelentette szándékát az Activision Blizzard megvásárlására 68,7 milliárd dollárért. Az ügylet végül 2023. október 13-án zárult le, teljes költsége 75,4 milliárd dollárra emelkedett. Ez a tranzakció történelmi jelentőségű több szempontból is:

Az iparágra gyakorolt hatás

A felvásárlással a Microsoft a világ harmadik legnagyobb játékcégévé vált bevétel alapján, a Tencent és a Sony után. A vállalat olyan rendkívül értékes franchise-okat szerzett meg, mint a Call of Duty, World of Warcraft, Diablo, Overwatch és Candy Crush. A Microsoft Gaming üzletágának részeként az Activision Blizzard jelentősen bővítette a vállalat jelenlétét a mobil, PC, konzol és felhőalapú játékszolgáltatások piacán.

Stratégiai jelentőség

Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója a bejelentéskor kiemelte:

A játék a legdinamikusabb és legizgalmasabb kategória a szórakoztatóiparban... és kulcsszerepet fog játszani a metaverzum platformok fejlesztésében

Ez a nyilatkozat jelzi, hogy a felvásárlás nemcsak a jelenlegi játékpiacra fókuszált, hanem a Microsoft jövőbeli digitális stratégiájának fontos pillére.

Az FTC jogi kifogásai és eljárása

Az ügylet mérete és potenciális piaci hatása miatt számos nemzeti versenyhivatal vizsgálta meg a felvásárlást, amelyek közül az Egyesült Államokban működő FTC tanúsította a legnagyobb ellenállást.

Az FTC eredeti panasza

2022 decemberében az FTC adminisztratív panaszt nyújtott be a felvásárlás ellen. A Bizottság fő aggálya az volt, hogy a Microsoft:

1. Képes lenne visszatartani az Activision értékes tartalmait a versenytársaktól, különösen a Call of Duty franchise-t
2. Ezáltal elnyomhatná a versenyt a játékkonzolok piacán, az előfizetéses játékszolgáltatások területén és a felhőalapú játék streaming szolgáltatások esetében

Az FTC bizonyítékként hivatkozott a Microsoft korábbi felvásárlásaira, különösen a ZeniMax/Bethesda ügyletre, amelynek során a Microsoft végül több játékot is exkluzívvá tett Xbox platformjára, annak ellenére, hogy az európai hatóságoknak jelezte, nem áll szándékában visszatartani ezeket a játékokat a konkurens konzoloktól.

Ideiglenes intézkedés iránti kérelem

Az adminisztratív eljárás mellett az FTC ideiglenes intézkedést kért egy szövetségi bíróságtól, hogy megakadályozza a felvásárlás lezárását, amíg az ügy kivizsgálása folyamatban van. Ezt a kérelmet Jacqueline Scott Corley bíró 2023 júliusában elutasította. A bíró arra a következtetésre jutott, hogy az FTC nem bizonyította kellően, hogy a Microsoft tulajdonában az Activision "jelentősen csökkentené a versenyt a videojáték-előfizetés és felhőalapú játék szektorokban".

A fellebbezés és annak kimenetele

Az FTC a döntés után azonnal fellebbezett, és az ügyet a 9. körzeti fellebbviteli bíróság elé vitte. A fellebbezést azonban 2025. május 7-én elutasították. Daniel P. Collins bíró vezetésével a háromtagú panel egyhangúlag megerősítette az alsóbb szintű bíróság döntését, megállapítva, hogy az FTC nem tudta bizonyítani, hogy a Microsoft elzárná a riválisokat a Call of Duty-hoz való hozzáféréstől, vagy hogy a felvásárlás csökkentené a versenyt a videojáték előfizetési piacon.

A fellebbviteli bíróság megállapította azt is, hogy az FTC "nem tudta bizonyítani, hogy az Activision Blizzard tartalma elérhető lenne ezen a piacon felhőalapú játékstreaming a felvásárlás hiányában".

A Microsoft kötelezettségvállalásai és jogi stratégiája

A Microsoft jogi stratégiájának központi eleme volt, hogy kötelezettségvállalásokat tett az Activision játékainak további elérhetőségére vonatkozóan.

Szerződéses kötelezettségvállalások

A Microsoft 10 éves szerződést kötött a Nintendo-val és az Nvidia GeForce Now szolgáltatással, hogy az Activision játékai, beleértve a Call of Duty-t is, elérhetőek legyenek ezeken a platformokon. A Sony-val való tárgyalások nehezebben haladtak, de a Microsoft elkötelezte magát, hogy a Call of Duty nem lesz exkluzív legalább 2033-ig.

Jogi érvelés

A bírósági eljárásban a Microsoft sikeresen érvelt amellett, hogy:

1. Nincs gazdasági ösztönzője a Call of Duty vagy más népszerű játékok exkluzívvá tételére, mivel ez jelentős bevételkiesést eredményezne
2. A kötelezettségvállalásai jogilag kikényszeríthetőek és elégségesek a versenyjogi aggályok eloszlatására
3. Minden nagy konzolgyártó rendelkezik exkluzív játékokkal, sőt, "a Nintendo és a Sony jelentősen több exkluzív játékkal rendelkezik a platformján, mint a Microsoft"

Corley bíró elfogadta ezeket az érveket, és elutasította az FTC azon álláspontját, hogy a Microsoft kötelezettségvállalásait "javasolt jogorvoslatként" kellene kezelni, amelynek hatékonyságát a vállalatnak kellene bizonyítania.

Nemzetközi szabályozói reakciók

Míg az FTC határozottan ellenezte a felvásárlást, más nemzetközi szabályozó hatóságok változó mértékű aggályokat fogalmaztak meg, és végül különböző feltételekkel jóváhagyták az ügyletet.

Európai Unió

Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta a felvásárlást, de feltételként szabta, hogy a Microsoft 10 éven át tegye elérhetővé az Activision játékait a versenytárs felhőalapú játékszolgáltatások számára[8]. Az EB aggódott a játékkonzol, felhő és előfizetéses játékszolgáltatások piacain esetlegesen bekövetkező versenykorlátozások miatt, valamint a PC operációs rendszerek piacán való potenciális versenyellenes hatások miatt is.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság versenyhivatala (CMA) kezdetben blokkolta a felvásárlást, különösen a felhőalapú játékok piacát érintő aggályok miatt. A CMA úgy vélte, hogy a Microsoft "alacsony ösztönzővel rendelkezik az értékes Activision játékok versenytársak számára való elérhetővé tételére". Végül azonban a Microsoft módosított ajánlata után - amely szerint az Activision Blizzard felhőalapú játékainak jogait 10 évre átadják az Ubisoftnak - a CMA is jóváhagyta a felvásárlást.

Egyéb jóváhagyások

A Microsoft 38 ország jóváhagyását szerezte meg 2023 júniusáig, köztük Kína, Japán, Dél-Korea és Chile hatóságaiét. Különösen meglepő volt Kína gyors jóváhagyása, tekintve, hogy az Activision 2022 decemberében felmondta licencszerződését a helyi kínai céggel, a NetEase-zel, és ennek következtében játékai, köztük a World of Warcraft és az Overwatch, felfüggesztésre kerültek Kínában.

Az ügylet iparági és gazdasági hatásai

A Microsoft-Activision felvásárlás jelentős hatást gyakorol a videojáték-iparra és a technológiai szektor versenytájképére.

Piaci konszolidáció

Ez a felvásárlás része egy nagyobb konszolidációs trendnek a videojáték-iparban. A Microsoft már korábban felvásárolta a ZeniMax Media-t (Bethesda) 7,5 milliárd dollárért 2021 márciusában. Az Activision Blizzard megvásárlásával a Microsoft jelentős játékfejlesztői kapacitást és népszerű franchise-okat szerzett, ami erősíti pozícióját a Sony-val és a Tencent-tel szemben.

Előfizetéses és felhőalapú szolgáltatások fejlődése

A felvásárlás stratégiai jelentőséggel bír a Microsoft Xbox Game Pass előfizetéses szolgáltatása és felhőalapú játékstreamelési ambíciói számára. Az Activision játékainak integrálása ezekbe a szolgáltatásokba jelentősen növelheti azok vonzerejét, és segíthet a Microsoftnak a "játékok Netflixe" víziójának megvalósításában.

Szabályozói környezet alakulása

Az FTC vereségének hosszú távú következményei lehetnek a technológiai fúziók szabályozására nézve. A bíróság döntése precedenst teremthet, amely megnehezítheti a Biden-adminisztráció és az FTC számára a nagy technológiai felvásárlások megakadályozását a jövőben.

Következtetések

A Microsoft-Activision Blizzard felvásárlás és az azt kísérő jogi csata fontos mérföldkő a technológiai szektor szabályozásának történetében. Az ügy több fontos tanulsággal szolgál:

1. A vertikális integrációk (amikor egy vállalat a beszállítói láncban feljebb vagy lejjebb lévő céget vásárol fel) nehezebben akadályozhatók meg a jelenlegi amerikai versenyjogi keretrendszerben, mint a horizontális összeolvadások
2. A kötelezettségvállalások és magatartási feltételek (mint a 10 éves hozzáférési megállapodások) hatékony eszközök lehetnek a versenyjogi aggályok enyhítésére
3. A nemzetközi szabályozói együttműködés egyre fontosabbá válik a globális technológiai fúziók értékelésében

A Microsoft sikere az FTC-vel szemben jelentős győzelem a vállalat számára, és potenciálisan új fejezetet nyithat a videojáték-ipar és a szélesebb technológiai szektor konszolidációjában. A felvásárlás hosszú távú hatásai csak az elkövetkező években fognak teljesen kibontakozni, ahogy a Microsoft integrálja az Activision Blizzard eszközeit stratégiájába és előrehalad a metaverzumra vonatkozó ambícióival.