Mechanikus billentyűzetekkel kapcsolatos információk kezdőknek

A mechanikus billentyűzetek egyedülálló, kiváló minőségű alternatívát kínálnak a szokásos membrános billentyűzetekkel szemben, és gyorsan a gépírók, a játékosok és a programozók kedvencévé válnak. A mechanikus billentyűzet olyan billentyűzet, amely minden egyes billentyűhöz külön mechanikus kapcsolót használ.A membrános billentyűzetekkel ellentétben, ahol a billentyű lenyomása egy billentyűzet méretű membránt nyom lefelé, hogy az áramkör bezáruljon, a mechanikus billentyűzetek minden egyes billentyűzetlap alatt egy külön fizikai kapcsolóval rendelkeznek.Ezek a kapcsolók több mozgó részből állnak - köztük egy rugóból és egy szárból -, amelyek a billentyű lenyomásakor működésbe lépnek.

A mechanikus billentyűzet két legjellemzőbb tulajdonsága a tapintás és a hangvisszajelzés. Minden egyes billentyűleütés kielégítő fizikai reakciót és határozott hangot eredményez, ami a felhasználó számára azonnali megerősítést ad a bevitelről.

Ez a visszajelzés nem csak a gépelési pontosságot növeli, hanem a gépelés élményét is növeli. Sok felhasználó számára a mechanikus billentyűzeten való gépelés érzése egy hangszerhez hasonlítható, ahol minden egyes billentyűleütés egyedi és kielégítő választ eredményez. Az egyes billentyűkapcsolók különböző fizikai "érzetének" leírására gyakran találkozhatunk olyan kifejezésekkel, mint a "tapintható", "kattogó" és "lineáris".

A mechanikus billentyűzetek világa egy igazi fekete lyuk :-) Ha valaki pontosan tudja mit szeretne és miből még akkor is rendesen el lehet bíbelődni azzal, hogy nem készen vesszük meg a billyentyűzetet hanem építünk magunknak egyet. Aki magának építene, de még annyira nem merült el a témában annak jól fognak jönni ezek az infók.

Billentyűzet méretek

A billentyűzetkiosztást elsősorban a mérete határozza meg. A legkisebbtől a legnagyobbig:

• 40% - kicsinyített elrendezés, ahol sok billentyű duplázva van, így a kívánt billentyű mellett egy további billentyűt kell megnyomni. Hacsak nincs konkrét oka rá, nem tudnám ezt az elrendezést gyakorlati célokra ajánlani
• 60% - tipikusan normál billentyűkiosztás, mínusz egy dedikált nyílbillentyűcsoport, home/end/page up és page down billentyűk vagy funkcióbillentyűk
• 65% - kompakt, mint a 60%-os, de általában legalább egy nyílcsoportot tartalmaz
• 75% - általában egy különálló funkciósorral
• TKL - a "Ten Key-Less" egy hagyományosabb elrendezés, gondoljunk csak egy "normál" billentyűzetre a számlap nélkül
• Teljes méret - a tipikus billentyűzetkiosztás funkcióbillentyűkkel, számlapokkal és nyilakkal

Mi az ANSI és az ISO?

A két legelterjedtebb szabványosított elrendezés az ANSI (American National Standards Institute) és az ISO (International Organization for Standardization).

Az ANSI felismerhető a kezdősorral egy vonalban lévő téglalap alakú Enter billentyűről. Eközben az ISO egy magasabb, keskenyebb Enter billentyűt használ, amely a kezdő és a QWERTY sorok között helyezkedik el. A legtöbb áramköri lap támogatja az egyik vagy a másik elrendezést, míg néhány ritkább modell mindkettőt támogatja, mivel további forrasztási pontokat kínál a több kapcsoló konfigurációjához.

Egyes lapok "hot swap aljzatokat" is tartalmaznak. Ezeket a kis érintkezőket úgy tervezték, hogy ne kelljen a kapcsolókat a lapba forrasztani. Ehelyett a kapcsolókat a helyükre tolják, és az aljzatok fémérintkezői tartják őket. Így gyorsan és egyszerűen lehet kísérletezni új kapcsolókialakításokkal, javítani a hibás kapcsolókat.

A billentyűk elrendezésében és a formátumok kompatibilitásában játszott szerepe mellett az áramköri lap biztosítja a billentyűzet csatlakoztathatóságát is. A leggyakoribb vezetékes lehetőségek a MicroUSB vagy USB-C.

Egyes előre gyártott lapok tartalmazhatnak egy közvetlenül ráforrasztott, vezetékes adatkábelt is. Azonban még az előre gyártott opciók között is egyre gyakoribbá válik a leválasztható kábelek támogatása.

A rögzítőlemez

Az áramköri lapra való rögzítés mellett a kulcsos kapcsolók jellemzően egy szerelőlemezbe vannak behelyezve. A legtöbb modern kapcsoló súrlódásos kialakítással rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy beilleszkedjenek a lemezen lévő nyílásokba, ami további támogatást nyújt, és megakadályozza, hogy a gépelés során fellépő feszültségek negatívan befolyásolják az áramköri lap érzékeny elektronikáját és törékeny forrasztási pontjait.

Egyes modellek kihagyják ezt az alkatrészt, és helyette a külső tokot használják rögzítőlemezként. Ezek a modellek általában egyetlen fémtömbből megmunkált típusok. A Drop CTRL és ALT modellek a legismertebb példák. Ebben a konfigurációban az egyes kapcsolók felső oldala látható marad a billentyűzetház felett. Egyes felhasználók ezt azért kedvelik, mert így a LED-világítás minden irányba világíthat, és mert így könnyebben tisztítható. Mások azonban jobban szeretik, ha a kapcsolók a tábla keretein belül rejtőznek.

Mindkét oldal számára léteznek olyan előre gyártott és egyedi kialakítások, amelyek támogatják az általuk preferált helyzetet, miközben egy másik lehetőséget is biztosítanak a tábla érzetének finomhangolására. Ez a hangolás a rögzítőlemez anyagából adódik. A rendelkezésre álló anyagok közé tartoznak a merev alumínium vagy acéllemezek a szilárd, hajlítás nélküli gépeléshez, valamint a sárgaréz vagy akár szénszálas lemezek azok számára, akik egy kicsit nagyobb hajlítást szeretnének a lemezekben, hogy megakadályozzák az ujjak fáradását egy hosszú gépelési nap során.

Az igazán kényelmes gépelési élményre vágyó felhasználók számára egyes billentyűzetek már támogatják a tömítéssel ellátott lemezeket. Ez a kialakítás a rögzítőlemezt és a csatlakoztatott áramköri lapot gumiborítású ütközők közé helyezi, a billentyűk és a külső burkolat között nincs merev kapcsolat.

Melyik rögzítőlemez lenne a legjobb?

Ha a nagyon masszív gépelési élményt kedveli, válasszon olyan előre gyártott táblát, amely a tokját használja rögzítőlemezként, vagy olyat, amely acél- vagy alumíniumlemezt tartalmaz. Ha egyedi modellt építesz, akkor az acél vagy alumínium a javasolt.

Ha a lehető legcsendesebb táblát szeretné, és nem bánja, hogy a billentyűleütések pattogós érzést keltenek, akkor a tömítéssel szerelt lemez lehet a megfelelő választás.

Kapcsolók

A mechanikus billentyűzetek egyik legerősebb vonzereje a kapcsolók széles választéka. A különböző kapcsolók különböző szintű tapintási visszajelzést, működtetési erőt (mennyire határozottan kell megnyomni őket) és hallható kattanást kínálnak. Ez a hatalmas kapcsolóválaszték lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a gépelési élményt pontosan a saját preferenciáikhoz igazítsák.

Az olyan kapcsológyártók, mint a Cherry, a Gateron, a Kailh, a TTC és mások számos opciót kínálnak, amelyek számos gépelési stílus és preferencia kielégítésére alkalmasak.

Szinte minden kapcsoló négy fő alkotóelemet tartalmaz: a burkolatot, a rugót, a kulcsszárat és a levelet.

• Burkolat - Ez a külső burok. Kétrészes szerkezete az összes többi alkatrészt magába zárja, amikor be van kattintva. A benne használt anyag befolyásolhatja a rezgést és a hangot, míg a konstrukció minősége befolyásolhatja, hogy mennyire inognak a billentyűk.
• Rugó - Ez határozza meg, hogy mekkora súly szükséges a billentyű lenyomásához, jellemzően 35 g és 100 g között. A nagyobb súlyok hosszú távon fárasztóbbak, de megakadályozzák a véletlen billentyűleütéseket is. A könnyebb súlyokat a játékosok azért a néhány ezredmásodpercért kedvelik, amit a billentyűk lenyomásából lefaragnak, és ezzel segítik a játék közbeni teljesítményt.
• Szár - Ez a kapcsoló legfontosabb része, mivel ez határozza meg a kapcsoló típusát (tapintható, lineáris vagy kattogó ), valamint azt, hogy milyen billentyűket támogat. A legtöbb szár CherryMX profilthasznál (egy apró + alakú, néha egy kör vagy négyzetet is tartalmazó, a stabilitás érdekében ), vagy ritkábban ALPS (négy kiemelkedéssel ellátott üreges téglalap) szárat. Mindkettő a névadó cégekről kapta a nevét, amelyek megalkották a kialakításukat.
• levél- Ez a kapcsoló egyetlen fém része. Alapesetben egy kis réssel létezik az áramkörében. A billentyű lenyomásakor a szár "lábai" lenyomják a levelet, bezárják az áramkört, és működtetik a kapcsolót. A kattanó kapcsolóknál a levél működtetéskor hallható hangot is ad.

A következő négy összetevő együttesen határozza meg a kapcsoló fő jellemzőit: típus, súly, működtetési pont és tapintás.

• Típus - Mint már említettük, három fő típus létezik: "A "tapintható", amely halkabb hallható visszajelzést ad, de a működtetés helyén kifejezett tapintható "dudorral"; és a "lineáris", amely a legcsendesebb és legsimább, de nem ad tapintható vagy hallható visszajelzést a működtetéskor.
• Rugósúly - ez határozza meg, hogy mennyire nehéz megnyomni egy billentyűt. A nagyobb súlyokat az agresszívabb gépírók kedvelik, és olyan kapcsolóknál használhatók, amelyek véletlenszerű működtetése zavaró, mint például a Caps Lock. Néhány barkácsoló még különböző súlyokat is választ az egyes kapcsolókhoz annak alapján, hogy melyik ujj fogja leggyakrabban aktiválni az egyes billentyűket. A gyengébb gyűrűs és kisujjhoz könnyebb súlyokat választanak, míg a középső és mutatóujj billentyűihez nehezebb súlyokat használnak.
• Kioldási pont vagy mélység- Ezt a szár és a levél határozza meg. A magasabb kioldási pont azt jelenti, hogy a billentyű lenyomása a billentyűmozgás során korábban, míg a mélyebb pont azt jelenti, hogy később történik. A magasabb kioldási pontok népszerűek a játékosok körében a gyorsabb reakciókészség miatt. Sajnos azonban a billentyűket hajlamosabbá tehetik a véletlen lenyomásokra, ami növeli a gépelési hibák számát. Néhány előre gyártott, optikai vagy analóg kapcsolókat használó tábla (amelyekkel alább részletesen foglalkozunk) testreszabható kioldási pontokkal rendelkezik, hogy mindkét világból a legjobbat nyújtsa.
• Tapintás - Ezt a kapcsoló konstrukciójának pontossága határozza meg, különösen a szár és a burkolat minősége, az, hogy milyen anyagból készültek, és hogy a kapcsoló kenve lett-e. Ideális esetben a legtöbb felhasználó a lehető legkevesebb száringadozást szeretné, és a nagyon sima fel-le mozgást csak a szándékos tapintású dudor vagy kattanás szakítja meg. A lineáris kapcsoló felhasználók egyáltalán nem szeretik a megszakításokat.

Melyik kapcsoló lenne a legjobb?

• A "tapintható" egy olyan kapcsolót jelöl, amely a billentyűleütés során fizikai, érzékszervi ütközést okoz, így a gépelés közben tudat alatt nyugalmat ad, hogy a billentyűleütések rögzítésre kerülnek. Ezt a kapcsolótípust a gépírók és a játékosok egyaránt használják.
• A "lineáris" olyan kapcsoló, amelynél nincs tapintható ütközés. A lineáris kapcsolót gyakran a játékosok kedvelik, különösen a gyors bevitelt igénylő játékoknál (például az első személyű lövöldözős és a ritmusjátékoknál).
• A "Clicky" pontosan azt jelenti, aminek hangzik. Ez a kapcsolótípus a hangos, hallható kattogó hangjáról ismert, amikor gépelsz. Hasonlóan a régi számítógépes billentyűzeteken vagy írógépeken található kapcsolókhoz, a kattogó kapcsolót gyakran kedvelik a gépírók.
• A "csendes" kapcsolókat úgy tervezték, hogy minimalizálják a gépelés közben keletkező zajt. Általában puha anyagból készülnek, amely tompítja a kapcsoló működtetésének és lecsapódásának hangját, így ideálisak irodai környezetbe vagy közös használatú helyiségekbe.

Még most is csak az a legjobb tanács, hogy mielőtt az ember választ, érdemes valahol kipróbálni

Optikai és analóg kapcsolók

A fent említett hagyományos mechanikus kapcsolók mellett számos gyártó bevezette az optikai és analóg billentyűkapcsolókat.

Nem szállok be abba a hitvitába, hogy ezek a termékek valóban mechanikus billentyűzetnek minősülnek-e vagy sem. De a legtöbb gyártó mindkét kapcsolótípust a hagyományos mechanikus opciók mellett forgalmazza.

A legfontosabb dolog, amit az optikai kapcsolók a mechanikus társaikkal szemben állítólag nyújtanak, az a hosszú élettartam. Ahelyett, hogy egy fémlapra támaszkodnának, amely idővel elhasználódhat, inkább egy apró fénysugarat használnak. A szár megszakítja ezt a sugarat, és fizikai érintkezés nélkül aktiválja a kapcsolót.
Az optikai kapcsolókban minden bizonnyal kevesebb mozgó alkatrész hibásodhat meg, de az állítólagosan megnövelt élettartam szükségessége vitatható.

Az analóg kapcsolók a legújabbak a piacon. A mechanikus kapcsolók bináris be-/kikapcsolási pozícióját fokozatosan növekvő érzékenységgel helyettesítik, mint egy autó gázpedálja vagy egy konzolvezérlő analóg botja. Az utóbbi időben egyre népszerűbbek a játékosok körében, mivel lehetővé teszik a járás sebességének, a gyorsulásnak és más játékbeli műveleteknek a vezérlését egyetlen, szabályozható mélységig lenyomott billentyűvel.

Billentyűsapkák

Az egyes billentyűzetlap-profilok, alapanyagok és betűjelzések eltérései nagymértékben befolyásolhatják a teljesítményt, a hosszú élettartamot és a tapintást

A két legnépszerűbb billentyűsapka-anyag az ABS (akrilnitril-butadién-sztirol), amelyet a 3D nyomtatásban és a Lego-téglákban is gyakran használnak, valamint a PBT (polibutilén-tereftalát)

• Az ABS-t néha olcsó megoldásnak tekintik, mivel gyakran olcsóbb billentyűzetekben is megtalálható. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Néhány csúcskategóriás billentyűzet- és billentyűsapkakészítő valójában az ABS-t választja a jobb hangcsillapítás, az élénkebb színvisszaadás és a PBT sapkák gyártás közbeni vetemedésével és hajlításával szembeni ellenálló képesség miatt. Az ABS jobb az RGB világítás átengedésére tervezett áttetsző billentyűkhöz is.
• A PBT eközben sokkal ellenállóbb a kopással és az otthoni szennyeződések összegyűjtésével szemben,emellett élesebb hangprofilt is eredményez, és a felület kissé szemcsésebb, amit egyes gépírók jobban kedvelnek.

Profilok

• OEM - Az OEM-profilon belül minden billentyűnek van egy hengeres bemélyedés a tetején, hogy az ujját középre helyezze. Ez a bemélyedés minden 1u billentyűnél (ábécé- és írásjel-billentyűk, valamint szám- és funkcióbillentyűk) azonos.Az egyes billentyűzetlapok magassága azonban attól függően változik, hogy melyik sorban vannak. A billentyűzet sorai felülről lefelé vannak számozva, kezdve a számsorral (R1), a QWERTY-soron (R2), a kezdősoron (R3), az alsó soron (R4) és a szóközön (néha R5) keresztül
• SA - Azok számára, akik azt szeretnék, ha az OEM görbülete meredekebb lenne, ott van az SA profil. Magasabb R1 és R4 billentyűket kínál, és a hengeres bemélyedést gömb alakúra cseréli.
• DSA - Ez a profil minden sorban ugyanazt a magasságot használja.
• Chiclet - néhány rendkívül alacsony profilú mechanikus billentyűzet úgynevezett "chiclet" billentyűket használ, amelyek lényegében lapos négyzetek.

Melyik billentyűsapka lenne a legjobb?

Minden vélemény saját tapasztalásokon alapul így gencsak szubjektív. Teljesen általánosan mindenki számára elgogadott és ismert témyezőket veszek figyelembe, mint:

• Az ár: Ez azt jelenti, hogy a jó billentyűsapkáknak nem kell drágának lenniük.
• Minőség: A nyomtatott, vastag falú ABS billentyűsapkák ugyanolyan jó érzést keltenek és majdnem ugyanolyan hosszú ideig tartanak, mint a tízszer annyiba kerülő, duble shot PBT billentyűsapkák.

Azt kell venni ami belefér..ennyi.

A lényeg az egész témakörrel kapcsolatban, hogy mielőtt bármibe is belevágunk, legyünk tisztában azzal, hogy mit is szeretnék összehozni. A világ tele van olyanokkal akiket meg lehet kérdezni. Ha ezt megléped akkor 3 hónap múlva nem fog ott állni, hogy kiadtál egy csomó pénzt és a kocka nem fér át a karikán.

Ha nem érzed magadban az erőt vagy nem látod a benned szunnyadó szakit, akkor még mindig ott lesz a lehetőség, hogy egy jó kis gyárilag összerakot mechat vegyél.

Ha ezt olvasod az Új gamer nemzet Te vagy!

Mechanikus billentyűzet és/vagy alkatrész gyártók és nagyobb kereskedők listája:

Hivatalos gyártói oldal	Hivatalos alkatrész gyártói oldal	Kereskedői oldalak
Keychron	Gateron	GAMERSlife
Varmilo	Kaih
Cherry	Topre
Wooting	Durock
Akko	KTT
Ducky	MK
HHKB	TTC
KBDFans
Leopold
Realforce
Wuque Studio
Filco
Mistel